Hozzászólás
Szerző: kiru » kedd dec. 13, 2011 1:43 am
Kesjár Csaba (Budapest, 1962. február 9. – Nürnberg, 1988. június 24.) magyar
autóversenyző, Kesjár János motorkerékpáros, motorcsónak-versenyző unokája.
Élete
A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1977-től 1981-ig
gokartozott, 1982-ben autóversenyzői igazolványt szerzett. Gokartban a
nemzetközi licencű kategóriában 1980-ban és 1981-ben magyar bajnok.
Autóversenyzőként 1985-ben abszolút magyar bajnok, 1986-ban hegyi bajnok. A
Forma Easter kategóriában 1982-ben, 1983-ban, 1984-ben, 1985-ben magyar bajnok.
A Formula Ford kategóriában 1986-ban osztrák bajnok. 1987-től 1988-ig a Német
Szövetségi Köztársaság Forma 3 bajnokságban versenyzett, 1987-ben a 9. helyen
végzett. A szakemberek tervei szerint ő lett volna az első Forma 1 kategóriában
versenyző magyar. A nürnbergi Norisringen halálos balesetet szenvedett.
XXI. század Archivumából
Black out – így nevezik az autóversenyzők azt az állapotot, amikor valaki a
gyorsulás miatt néhány pillanatra elveszíti az eszméletét. Hogy ez okozta-e
Kesjár Csaba halálát, vagy valami más, ez 16 éve megválaszolatlan kérdés.
A nyolcvanas évek közepén volt egy zöld szemű, csinos fiú, akiért megőrültek a
lányok. Nem színész, és nem is énekes: ő volt Kesjár Csaba, az autóversenyző.
Fotói, poszterei lányszobák falát díszítették, az újságok címlapon
szerepeltették. Nem csoda. Tehetségén kívül filmsztárhoz hasonló külseje miatt
is rajongtak érte.
1987-ben a Forma 3-as nyugat-német Schübel-csapathoz szerződött. Előtte
gokartozott, motorozott, majd amikor versenyautóba ült, különböző kategóriákban
sorra aratta a hazai és nemzetközi győzelmeket. De ennél is többet vártak tőle.
„Csaba volt annyira jó versenyző, és volt annyira eladható reklámhordozó, hogy
mindenképpen bekerült volna a forma 1-be”-mondja a sportújságíró Dávid Sándor,
aki évtizedek óta foglalkozik autósporttal.
Akkoriban építették a Hungaroringet, és mindenki biztosra vette, hogy Csaba lesz
az első magyar F1-es pilóta. Bódis Kálmán egyszerre kezdte a versenyzést
Csabával, gyakran indultak ugyanabban a futamban. Együtt izgultak a F1-ért is.
„Létrejött ez a házasság, hogy Eccleston úr és Magyarország megépíti ezt a
pályát, és akkor már Csaba itt nyüzsgött a pályán velem együtt, még csak a
nyomvonala volt kiásva, és már akkor Zsigulival száguldozott itt.”
Aztán úgy alakult, hogy 1987-ben ki is próbálhatott egy igazi F1-es autót. A
Magyar Televízió archívuma őrzi azt a hangfelvételt, amelyen Csaba beszél a
próbakör után. "Ilyen autóval elindulni azért nem olyan egyszerű, mint egy
Zsigulival vagy Wartburggal, és felkészítettek rá, hogy valószínűleg le fog
állni a motor egyszer-kétszer, és óvatosan, meg finoman, nem baj, ha leáll."
Az izgalmas eseményen ott volt Dávid Sándor is. „Egy kört engedtek neki elvileg,
meg hogy ne váltson a harmadik sebesség fölé, de hát amint elindult, mindenki a
haját tépte, mert Csaba úgy elindult, mintha vissza se akarna jönni, úgyhogy
ment három kört, vagy talán négyet is.”
Kesjár Csabát barátnője két éven át kísérte versenyre, edzésre. Szabó Imola ma
úgy emlékszik: a fiú igazi szerelme az autóversenyzés volt. De elfogadta, sőt, ő
is szurkolt azért, hogy a Forma 1-es álom valóra váljék. Drukkoltak az akkori
versenyzőtársak is. Csakhogy még hátra volt egy év a nyugatnémet csapatnál, ahol
sajnos nem jöttek úgy az eredmények, mint ahogy azt sokan várták. Cserkúti
József egykori gyorsasági versenyző is úgy érezte, Csaba nem hozza ki magából a
maximumot a német Forma 3-ban. „Az eredmények azok nem teljesen az ő tehetségét
követték, ez lehet, hogy a csapaton belüli első számú versenyző, második számú
versenyző státuszból fakadt, de én úgy éreztem, hogy sokkal több van benne, mint
amennyit az eredményei mutattak.”
Csaba édesapja, Kesjár János szintén gyakran ott volt a versenypálya szélén. Ő
úgy emlékszik, fia nem kapta meg ugyanazokat a lehetőségeket, mint német
csapattársa. Bár eleinte szeretettel fogadták a magyar fiút – akkoriban
ritkaságnak számított egy szocialista országból jött versenyző –, de később sok
irigye akadt. Kesjár János egyébként szó szerint régi motoros. Az ország egyik
legjobb salakmotorosa volt valamikor, ugyanúgy, mint édesapja a húszas években.
Arra számított, hogy a dinasztia leghíresebb tagja Csaba fia lesz.
1988. június 24-én, a Nürnberg melletti Norisringen edzéshez készülődtek a
versenyzők. Köztük volt Kesjár Csaba is, aki barátnőjével és magyar szerelőjével
arra várt, hogy elindítsák a futamot. Szabó Imola azt meséli, a verseny után
nyaralni készültek. "Csaba nagyon jókedvű volt, és vidám, és hiába gondolnák azt
az emberek, hogy hú, itt valaminek történnie kellett, semmi, ugyanolyan nap volt
mi a többi."
Imola várta, hogy mikor tér vissza a fiú a boksz utcába. De egyszer csak megállt
a verseny. „Akkor még nem tudtam, hogy mi történt, csak akkor kezdtem sejteni,
hogy vele van a gond, amikor már minden autó bent volt, csak az övé nem.” A lány
azonnal futni kezdett a baleset helyszíne felé. ”Egy kordonnal vették körül az
egészet, és nem is engedtek oda, én már csak az autó nagyon összetört roncsait
láttam egy pillanatra.”
Mindenki azt akarta tudni, hogyan történhetett? Dávid Sándor úgy gondolja: Csaba
biztosan nem hibázott, ahhoz túlságosan precíz volt. „Ha nem az ember, akkor
csak a technika lehetett, de hogy a technikában pontosan mi, hogy és miért, azt
akkor sem tudták, bár többször próbálták megfejteni a felvételeket, én is láttam
őket, de abból nem lehet kiolvasni semmit.
Cserkúti József sem talált egyértelmű magyarázatot a balesetre. Azt mondja: 200
fölött már szinte bármi megtörténhet. „Lehet olyan, hogy rossz szögből süt a
nap, és az ember egy pillanatra nem lát, és egy 12 méter széles pályán annyira
közel van a pálya széle, hiszen az autó egy másodperc alatt 100 méter körül
halad.” Imola is azt gondolta, csakis technikai hiba jöhetett közbe, hiszen
ezerszer látta Csabát versenyezni, tudta, hogy technikás és óvatos pilóta. „Azt
gondoltam, hogy egy óriási defekt, vagy kerékhiba, fékhiba, vagy valami, és
olyan jó lett volna belekapaszkodni valamibe, hogy mi történt, de a mai napig
nem kaptunk választ rá, hogy mi lehetett az ok.”
A baleset utáni napokban különböző pletykák keltek szárnyra. Az emberek arról
suttogtak, hogy Kesjár Csaba öngyilkos lett. Delhusa Gjon, az ismert énekes
elválaszthatatlan barátja volt Csabának. Ma sem érti ezt a feltételezést. „Az,
hogy öngyilkosság, az teljességgel kizárt, mindene megvolt, gyönyörű szép
barátnője, sikerek, megkötött szerződések, miért akart volna meghalni?”
A norisringi pályán egy meredek bal kanyart kellett volna bevenni, ám az autó
teljes sebességgel csapódott a falnak, és beszorult a korlátok közé. Féknyom nem
maradt, így a legvalószínűbb ok mégis a műszaki hiba vagy a pillanatnyi
rosszullét volt. De bizonyítani egyiket sem sikerült. A német ügyészség végül
azt állapította meg: műszaki hiba nem okozhatta a magyar versenyző halálát.
Kesjár Csaba édesapja mégis biztos abban, hogy az autóval volt valami gond.
Meggyőződése, hogy valaki szándékosan nyúlt hozzá a kocsihoz. A mai napig úgy
gondolja, hogy valaki ártani akart a fiának. Bizonyítani persze nem tudja.
Évekig kereste a magyarázatot, járt a német hatóságok nyakára, végül feladta.
Itthon ezrek gyászolták a versenyzőt a Farkasréti temetőben. Dávid Sándor akkor
értette meg igazán, mit jelentett Csaba az akkori fiataloknak. „Hogy valóban
ekkora hatással volt a kortársaira, az akkor derült ki, amikor meghalt. Ott
voltam a temetésén, ahol több ezren vettek részt, az akkori fiatal értelmiség,
sportoló réteg, gyönyörű lányok tucatjai sírtak. Egyszerűen a barátjukat, az
ideáljukat siratták benne.”
Kesjár Csaba halálával hosszú időre szertefoszlottak a magyar Forma 1-es álmok
is. De van egy hely, ahol nap mint nap emlékeznek rá. Budaörs szélén, a kertes
házak között van egy barátságos kis iskola. 1988-ban, a baleset évében épült. A
sporttagozatos intézménynek annak idején névadót kerestek, és megkérdezték a
tanulókat, kit szeretnének. A gyerekek a fiatalon meghalt autóversenyzőt
javasolták. Az iskolát ma is így hívják: Kesjár Csaba általános iskola.
